Leírás

Odin: a skandináv és germán mitológia legfontosabb istene és a panteon legidősebb, leghatalmasabb, legbölcsebb tagja. Odin a háború, győzelem, az akasztófák, a téboly, az uralkodás, halál, bölcsesség, költészet, szónoklat, varázslat és a rúnák istene. Felesége Frigg, a szülés és termékenység istennője. Odin szülei Bor/Bur – a hímnős, teremtetlen ősóriás, Buri fia – valamint a jötunn Bestla. Fivérei Vili és Vé (néha Hönir és Lodur). Fivéreivel együtt Odin végzett a kozmikus ősóriással, Ymirrel, akinek holttestéből megteremtették Midgárdot, az emberek világát. Ifjú éveit feltehetően vándorlással töltötte, amelynek során a bölcsesség és az örök hatalom megszerzése után kutatott. Ő volt az, aki megszerezte az istenek és az emberek számára a Költészet Mézsörét egy Suttung nevű óriástól, valamint ugyancsak ő szerzi meg a mágikus rúnákat. Ennek érdekében kilenc napig, varázserejű lándzsájával, a Gungnirrel átnyársalva a testét, “magamagának” áldozva, felakasztva függött a világfa, az Yggdrasil törzsén. A megszerzett rúnákkal díszíti dárdáját, valamint nyolclábú lova, Szleipnir fogait is. Hogy szert tegyen a bölcsességre, Odin feláldozta fél szemét Mímir kútjában, hogy ihasson a bölcsességet adó vízből, a kút pedig a mai napig őrzi azt.